Területi elhelyezkedés
Magas-, Kelet-Bakony, Bakonyalja
Magas-, Kelet-Bakony, Bakonyalja
Megtekintés térképen

Mit is takarhat az elnevezés?
Valami régi iskolát, ami zöldre van festve? Azt talán mégsem…
Közel jár az igazsághoz az, aki a zöld színhez az erdőt kapcsolja. Az jár a legközelebb, akinek az erdei iskola jut az eszébe. Igen, ez egy erdei iskola – a város közepén.
Ez látszólag paradoxon, de mégsem takar semmilyen ellentétet, hiszen fő célunk az, hogy a városban és a környező vagy éppen távoli településeken élő gyerekekkel megismertessük természetes környezetünket: a Keleti-Bakony növény- és állatvilágát, a Sárrét madarait és halait, a földrajzi, történelmi nevezetességeket, szokásainkat, hagyományainkat.
De nem csak ezek bemutatását tartjuk fontosnak, hanem azt is, hogy gyermekeinkben kialakítsunk egy olyan látásmódot, melynek továbbfejlesztésével rendszeres természetjáró felnőttekké válhatnak, akik nem csak gyönyörködnek az erdő-mező, a vizek csodáiban, de tudják, hogyan éljenek együtt velük; ne csak (ki)használják környezetüket, hanem óvják és segítség megtartani, megújítani, hogy a további generációk sorának adasson meg mindaz a gyönyörűség, ami ma még fellelhető.
Színes programot igyekeztünk összeállítani, melynek középpontjában természetesen az erdő áll, de hagyományaink, szokásaink évszakonkénti felelevenítése is megtalálható a kínálatban.


Általános tudnivalók
    Szállás: A házban két 12 férőhelyes /emeletes ágyak/ szobában tudjuk elszállásolni a diákokat, illetve baráti társaságokat. A kísérőtanárok részére 2 db kétágyas szoba áll rendelkezésre. A szobákhoz szintenként közös mosdó, WC és zuhanyzó tartozik.
    Étkezés: A földszinten konyha várja vendégeinket, ahol villanytűzhely, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény található. Nagyobb csoportok étkeztetését a városban több vendéglátóhelyen tudjuk megoldani.
    Felszereltség: 30 férőhelyes terem, melyben videó, dvd-lejátszó, inertaktív tábla és internet hozzáférés áll a vendégek rendelkezésére.


Erdőpedagógiai programok
    Az erdő és növényvilága – fás és lágyszárú növények
    Hazai erdei állatok
    Vizek-vízpartok élővilága: vízinövények, gerinctelenek, halak, madarak, emlősök
    Víz-, levegő- és talajvédelem
    Az időjárás elemei
    Tájékozódás /térkép, iránytű, GPS
    Erdő- és vadgazdálkodás, vadászat
    Évszakok a tanodában
    Madárvédelem a városban

Nem erdőpedagógiai programok
    Kézműves foglalkozások:
        bőrözés
        agyagozás
        gyertyaöntés, merítés
        nemezelés
        kosárfonás
        origami
        papírmerítés
Egyéb programok
    csillagászat
    történelmi elöltöltő fegyverek
    madármegfigyelés, madárgyűrűzés
    solymászat
    vérebek a vadászatban
    lovaglás, íjászat
    barlanglátogatás, denevérvédelem
    a természet és a honvédelem
    kerékpártúrák
    népi mesterségek
    táncház
    hagyományaink
    kenyér- és lángossütés kemencében
    horgászat

Túraútvonalak
1.    Vár-völgyi tanösvény: Várpalota – Vár-völgy – Pusztapalota - Várpalota
P és P+ turistajelzésen. A tanösvény a Vár-völgy bejáratától indul és oda is ér vissza.
táv: 11 km


2.    Várpalota, Thuri-vár – Vár-völgy – Bükkfa-kút árok – Vár-berek – Csörget-völgy - Várpalota
P és P+, valamint K+ jelzéseken
táv: 12,6 km


3.    Burok-völgy túra /Természetvédelmi terület!/: Várpalota – Királyszállás mh. /autóbusszal/ - Burok-völgy – Bakonykúti – Várpalota
A völgy Királyszállás felőli bejáratát autóbusszal lehet megközelíteni. Csak az igazán felkészültek vállalkozzanak erre az útra, mivel a völgy sok helyen igen nehezen járható, de megéri a fáradtságot… Bakonykúti pedig egy igazi gyöngyszeme a Keleti-Bakonynak.
P és P+ jelzéseken, Bakonykútitól K+ jelzésen illetve hadiúton vissza Várpalotára.
táv: 18 km

4.    „Malom-túra”: Tés – tési szélmalmok – Jásd  - jásdi fűrészmalom – Szent-kút – Római fürdő – Tés
Várpalotáról Tésre a menetrend szerinti autóbusszal érdemes utazni, de a vállalkozó szellemű, eltökélt túrázók gyalog is megközelíthetik a falut a Várpalota – Vár-völgy – Pusztapalota – Márkus szekrénye – Tés útvonalon a P és P négyzet turistajelzést követve.
táv: 9,8 km


5.    „Nádasdy”- túra: Várpalota – Vár-völgy – Pusztapalota – Öreg Futóné – Alsópere
Arborétum, múzeum, kápolna,
Végig a P turistajelzésen.
táv: 18,9 km


6.    „Madárles”: Várpalota – Inota-II tó – Nagy Bivalyos tó – Kis Sárréti tavak – S-II tavak – Várpalota
Turistajelzés nincs, vezetett túra.
Kimondottan a madarak szerelmeseinek ajánljuk, főleg a tavaszi és őszi madárvonulások alkalmával. Több madárritkaság is távcső elé kerülhet a könnyű séta alkalmával, valamint a környék legnagyobb dankasirály költőtelepe is itt található. Aki kitartó és a hajnali-esti órákat is rászánja, kis szerencsével vidrával is találkozhat…
táv: 3,5 km /8 km/

7.    Várpalota- Szélhelyi tó – Cseri-erdő – Pétfürdő – Péti dombok – Péti kilátó – Római gát – ösküi Kerektemplom
K - SK+ és S turistajelzéseken
táv: 11 km


Megközelítés
Budapestről Székesfehérvárig az M7-es autópályán, vagy a 7 számú főúton, Székesfehérvártól a 8 számú főúton.
Veszprém felől a 8 számú főúton.
Vonattal a Budapest – Székesfehérvár – Szombathely vasútvonalon érkezhetnek Várpalotára
GPS:N 47 11.843’
        E 18 08.373’

Geológiai viszonyok
A település fekvése:
Várpalota két ellentétes tulajdonságú vidék, a Bakony és a Sárrét találkozásánál, a Bakony hegység szelíd déli nyúlványain, illetve a Sárrét vízmarásos síkságának északi peremén terül el.
A hegység minden szépsége megtalálható itt: tölgyesekkel, bükkösökkel és fenyvesekkel gazdagon díszített, apró- és nagyvadban, madarakban egyaránt bővelkedő vonulatok, kopárságukban is figyelemre méltó fennsíkok, romantikus völgyek, titokzatos, a hajdani betyárvilágot idéző barlangok és szurdokok.
A táj adottságaiból ered egy rendkívül olcsó energiaforrás, a szél. A táj embere ősidők óta ismerte és használta is ezt a gazdaságos energiát, amit mi sem bizonyít jobban, mint a mindössze 10 kilométerre található Tés település még ma is működőképes szélmalmai.
A környék országos jelentőségű barlangokkal is büszkélkedhet, melyek száma meghaladja a 250-et! Legismertebb közülük az Alba Regia barlang, mely a Csőszpuszta határában lévő barlangkutató állomás barlangászainak vezetésével látogatható. Ez a víznyelőbarlang több mint 2 km hosszú és mélysége 200 méter, mellyel hazánk harmadik legmélyebb barlangja!
A várostól délre, délkeletre fekvő vidék másért és másként szép. Sárrét néven tartják nyilván azt a vizekben gazdag, gyakran ingoványos területet, amelyet a Sárvíz patak táplál.
Mária Terézia királynő (1740-1780) idejében a Sárrét nagy részét lecsapolták, mesterségesen kiszárították. A lakosság örömmel vette a jelentős munkákat, mi több, a munkák egybeestek a terület nagybirtokosainak elképzeléseivel is – a Zichyek a lecsapolás révén jelentős művelhető földeket nyertek, melyeket jobbágyaikkal műveltettek.
A mai horgászatra és vízi sportokra csábító vízfelületeknek semmi közük a régmúlt történtekhez, a történelmi Sárréthez. A XIX-XX. század szénbányászatának különös emlékei ezek a tavak. A bányaművelés folyamán összegyűlt csapadék, illetve talajvíz hozta létre őket és kiszámíthatatlanságuk, hirtelen változó mélységük miatt fürdésre alkalmatlanok és veszélyesek. A horgászok ennek természetesen örülhetnek – számtalan helyen próbálhatnak szerencsét…

Növényzet és állatvilág
Várpalota és környéke a Dunántúli-középhegység erdőgazdasági tájcsoport Bakonyalja erdőgazdasági táj, illetve a Keleti-Bakony természetföldrajzi tájegység része. 
A terület természetes növénytársulásai igen nagy változatosságot mutatnak: nyílt és zárt dolomit sziklagyepek, cserszömörcés karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek, szurdokerdők találhatók a környéken. Igen magas a védett növényfajok száma: tarka kosbor, sömörös kosbor, árvalányhaj-fajok, magyar körte.
Az állatvilág is igen változatos. A gímszarvas, őz, vaddisznó, borz és róka nagy számban él a területen, de találkozhatunk muflonnal és dámmal is. Sok védett és veszélyeztetett faj is él az erdőkben. A sokféle lepkefaj mellett az orrszarvúbogár és a szarvasbogár sem ritka. A térségben rendszeresen táplálkozó és vonuló, valamint itt fészkelő madarak 130-150 fajt képviselnek. Ezek közül is kiemelkednek a védett fajok: fehérhátú harkály, fakopáncsok, gyurgyalag, kerecsen- és vándorsólyom, kövirigó, uhu, szalakóta, réti sas és sok récefaj. Az emlősök közül jelentősek a denevérfajok, a pelék és a mókus, a nyuszt, az újra megjelenő ürge és a vadmacska.
A tavak környékén a fent említett madárfajok mellett több vidracsalád is színesíti az állatvilágot.
A Tési-fennsíkon található Burokvölgyi Természetvédelmi Terület őrzi és jellemzi azokat a természeti szépségeket, amelyek jellemzőek a bakonyi szurdokvölgyekre. Itt több mint 60-féle növényfaj és közel 140- féle állatfaj jelenléte bizonyítja a védetté nyilvánítás okát.
Tölgyesek
A terület geológiai és talajadottságai alapvetően meghatározzák a növénytakarót, bár az emberi beavatkozás jelentős változásokat eredményezett ezen a téren. Mégis az erdők jellemző fás társulásai közül a mészkedvelők népesítik be a környéket. A cseres-tölgyesek leggyakoribb fája a csertölgy, mely igen jól bírja a szélsőségeket is – leginkább a vékony talajréteg és a gyorsan elszivárgó csapadék teszi próbára az állományt. A korábbi évtizedek csapadékosabb időjárása azonban lehetővé tette, hogy ezeken a „silány” termőrétegű területeken olyan fafajok is megtelepedjenek, mint a bükk. Ennek jó példája a várostól északra található Kopasz-tető, ahol a megfelelő mikroklíma következtében gyönyörű példányokat is találhatunk.
Jellemző elegyfaj a virágos kőris, a mezei juhar, a gyertyán, a nagylevelű hárs, a vadgyümölcsök, és találkozhatunk kocsánytalan tölggyel, barkóca berkenyével és szilfajokkal is.
A környék egyetlen valóban természetes erdeje a Burok-völgyben található, ahol a fák „állva halnak meg”és az újulat emberi beavatkozás nélkül veszi birtokba a területet.
A város körül feltűnően sok nagyobb kiterjedésű fenyvest találunk. Ezek fekete fenyő állományok, melyek szegélyén keskenylevelű ezüstfák sorakoznak. A cél a telepítéskor a kopár részek befásítása, valamint a város védelme volt, a sokszor goromba bakonyi szél ellen…
Az utóbbi évek erdőtelepítései során előtérbe kerültek az őshonos fafajok, melynek szép példája a Vár-völgyben található 15 ha-os cser-molyhos tölgyes erdőfelújítás. 

Vízrajz
A vidék a Séd-Nádor vízrendszer vízgyűjtő területéhez tartozik. A nagymértékű szennyvízbevezetés, duzzasztás és átvezetés miatt természetes vízjárásról, vízhozamról e vizek esetében nem beszélhetünk.
A térség legfontosabb vízfolyásai: Péti-víz – Csákány-árok – Köves-kanális – Nagy Birkás-tó – Inotai-vízfolyás – Nagy Bivalyos-tó – Hidegvölgyi-patak. A folyóvizek vízhozama nem jelentős.
Az állóvizek – melyekből viszonylag sok van – többnyire a szénbányászat elmúlt 100 évének eredményeképp jöttek létre. Vannak olyanok, melyek bányagödrök és a külfejtés befejezését követően talajvízzel teltek meg /Grábler-tó, Szélhely-tó és a Bántai-tó/, míg másik részük a mélyművelésű bányák felett alakultak ki süllyedés következtében /Nagy Birkás és Nagy Bivalyos-tó/. Mélységük igen változó, 2-3 és 20-40 méter.
A felszín alatti vizeket vizsgálva megállapítható, hogy a térség két vízföldtani tájegység határán fekszik. Várpalota ivóvízhálózata döntően a Bakony karsztvízrendszeréből táplálkozik.