Területi elhelyezkedés
Magas-, Kelet-Bakony, Bakonyalja
Magas-, Kelet-Bakony, Bakonyalja
Megtekintés térképen

Megközelítés

A pihenőerdő megközelíthető autóval, busszal, vasúttal Eplényig, majd onnan gyalogosan. 

 

A táj leírása

Hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb formákat megjelenítő hegysége a Bakony, 110 km hosszan húzódik a Tapolcai ároktól a Vértes lábáig. Az itt található erdőségek zöld szigetként őrzik a természet érintetlenségét az Észak-Dunántúl közepén.

Eplény a zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Átszeli a falut a Veszprém-Győr közötti 82-es főközlekedési út és a két megyeszékhelyet összekötő vasútvonal is.

A községtől keleti oldalán, 229,4 ha erdőterületen alakította ki a HM Verga Zrt. a pihenőerdőt. A terület legmagasabb pontja az Ámos-hegy (525 m). A kirándulóerdő szervesen illeszkedik a több évtizede használt és az utóbbi években felújított szánkó- és sípályákhoz, valamint a Malom-völgyben a múlt század végén létrehozott víztározókhoz és közjóléti létesítményekhez.

 

Növény- és állatvilága

Az erdőtömb állományainak fafajösszetétele változatos. A legmeghatározóbb fajok a bükk, kocsánytalan tölgy, cser és gyertyán. Elegyfajok a hegyi juhar, korai juhar, magas kőris, madárcseresznye, vörösfenyő. Előfordul az akác, erdeifenyő, nagylevelű hárs, kislevelű hárs.

Az erdőállományokban a többszintes dombvidéki lomberdők cserjeszintjére jellemző húsos som, veresgyűrű som, egybibés galagonya, kökény, fagyal, fekete bodza adja a cserjeszintet.

A lágyszárú aljnövényzet meghatározó fajai az odvas keltike, a hagymás fogasír, a pettyegetett tüdőfű, a medvehegyma, az egyvirágú gyöngyperje, a májvirág, a hóvirág. Védett lágyszárúak: nagyezerjófű (Dictamnus albus), bíboros kosbor (Orchis purpurea).

Az állatvilágból elsősorban a rovarok és az énekes madarak láthatóak gyakran. Az emlősök közül a rágcsálók (egér és pocok fajok, sün, mezei nyúl) és a kistestű ragadozók (menyét, nyest, róka) jellemzőek. A türelmes és főleg csendes látogató őzzel, szarvassal, vaddisznóval is találkozhat. Védett állatok: rézsikló (Coronella austriaca), barátcinege (Parus palustris).

 

Történelme

Eplény, az 553 lelkes bakonyi település az utóbbi időben egyre ismertebb lett. A fellelhető oklevél már 1749-ben említi, mint a szomszédos Olaszfaluhoz tartozó pusztát, határrészt. A települést a ciszterciták alapították, a zirci ciszterci apátság telepített ide néhány zsellért. A határában állott a bakonyi betyárok által kedvelt Kökényesi Csárda. A 30-as években bányát nyitottak a környéken, ez felvirágoztatta a falut; a bánya bezárására 1979-ben a mangánérctelep kimerülése miatt került sor. A falu kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel 1793-ban, iskoláját Vajda Ödön zirci apát építtette. Eplénynek 1992 óta van önálló önkormányzata, 1997-ben avattak címert és zászlót.

 

Látnivalók, programlehetőségek

Eplényt a 2003-ban átadott Ámos-hegyi Pihenőerdő teszi egész évben vonzóvá.

A tanösvény teljes hossza 7700 m, két egymástól függetlenül is végigjárható 3590 m illetve 4180 m hosszúságú körutat tartalmaz. A sétaút mellett elhelyezett padok pihenést, a sípálya parkolójában ás a sportpályánál kialakított pihenőhely kultúrált szabadidő eltöltést tesz lehetővé (szalonnasütés, stb.).

A környező táj panorámájában 8 m magas kilátóból gyönyörködhetnek a látogatók.

A Malomvölgyben 10 állomásos tornapálya került kialakításra.

 

Szolgáltatások

Kedvező hóviszonyok vagy akárcsak hideg esetén öt hóágyúzott, ebből kettő kivilágított sípálya várja a síelőket, három felvonóval. Ez a Dunántúl legkeresettebb téli turisztikai célpontja. Az idelátogatók kényelmét igényes szálláslehetőségek biztosítják.


http://www.veszprem.erdoinfo.com/Kozjolet/objektumok/VERGA_Zrt/Epleny_Amos-hegyi_pihenoerdo/Epleny_pihenoerdo_megkoz.gif