Területi elhelyezkedés
Magas-, Kelet-Bakony, Bakonyalja
Magas-, Kelet-Bakony, Bakonyalja
Megtekintés térképen

Megközelítés

A parkerdőbe és az állatkertbe gépkocsival vagy autóbusszal érkezők a Parkerdő déli oldalán kialakított parkolót használhatják. A kerékpárosok számára még egy földút is rendelkezésre áll, amely a körgyűrűről ágazik le a Laczkó-forráshoz. Gyalogosan a Betekints-völgyben vezető út felől lehet a parkerdő területére eljutni.

 

A táj leírása

A parkerdő területe a Déli-Bakonyhoz tartozik, tengerszint feletti magassága átlagosan 200 m.

A Bakony és a Balaton közti veszprémi fennsíkot alkotó ősi dolomittönk az alsó kréta időszakában kezdett formálódni. Az ősi tönkfelszín formavilágát az újabb kori erózió maradéktalanul eltüntette. Ezért tiszta dolomit a felszínen vagy a felszín közelében alig található. A mai felszíni kép kialakulásában legnagyobb jelentőségű a fennsíkban mintegy 35–40 méter mélyen bevágódó, kanyargós völgyű Séd-patak. 

 

Növény- és állatvilága

Jelenleg a fás társulások uralják a területet. Az I. világháború után a meredek dolomit lejtők védelmére feketefenyő, a vastagabb termőrétegű részekre cseres állomány került. Ma az idős, pusztuló fenyőállományokat a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fafajok (cser, molyhos tölgy) váltja fel.

A város és a kiskertes övezet közelsége miatt sokféle elegyfafajjal találkozhatunk.: virágos kőris, magas kőris, korai juhar, hegyi juhar, mezei juhar, kocsánytalan tölgy, madárcseresznye, kislevelű hárs, ezüst hárs. A cserjék is nagy számban lelhetők fel: egybibés galagonya, cseregalagonya, veresgyűrűsom, kökény, csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó, varjútövis benge, vadrózsa, bodza, szeder, fagyal, sóskaborbolya, cserszömörce, közönséges mogyoró, erdei iszalag. Védett lágyszárú fajok: apró nőszirom (Iris pumila), bíboros kosbor (Orchis purpurea).

Az állatvilágból elsősorban a rovarok és az énekes madarak láthatóak gyakran. Védett fajok: fenyves cinege (Parus ater), őszapó (Aegithalus caudatus).

Az emlősök közül a rágcsálók (egér és pocok fajok, sün, mezei nyúl) és a kistestű ragadozók (menyét, nyest, róka) jellemzőek. A terület zavartsága ellenére őzzel is találkozhatunk.

 

Történelme

A Gulya-dombi Parkerdő helyén az 1920-as években még a Veszprém környéki állattenyésztők állatainak legelője volt. Az állattenyésztés visszaszorulását követően a terület gazdái azt erdőtelepítéssel hasznosították. A jelenleg 70 ha-os terület a második világháborút követően került a Magyar Állam tulajdonába és a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe, erdőgazdálkodója a MH Veszprémi Erdőgazdaság, majd jogutódja, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.

 

Látnivalók, programlehetőségek

A tanösvény kiinduló és végpontja a parkolóhoz kapcsolódik. A tanösvény két körből áll, a teljes útvonal 4800 m, a rövidebb 2400 m hosszú.

A Gulya-dombi Parkerdőben 1975-ben létesült az első erdei tornapálya. 10 évig sem tudott működni a rongálások miatt. Most újra használatba vehető.

Rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszín, játszótér és sportpálya. került kialakításra.

A parkerdő északi oldalán a Betekints-völgy feletti sziklákra épített kilátóról a város és a Bakony gyönyörű panorámája fogadja a látogatót.

A régi lövölde völgyében a piknikezőhelyek mellett játszótér is színesíti a helyszínt.

A régi, hagyományos szánkópálya az átalakítás után már balesetmentesen használható.

A futó- lovagló- és kerékpárpályát használók egymás zavarása nélkül sportolhatnak.

A kutyatulajdonosoknak külön futtató áll rendelkezésre kedvenceik póráz nélküli sétáltatására.

 

Érdemes megnézni

A Parkerdő mellett található a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.


http://www.veszprem.erdoinfo.com/Kozjolet/objektumok/VERGA_Zrt/Gulyadombi_parkerdo/Gulyadomb_megkoz.gif

http://www.veszprem.erdoinfo.com/Kozjolet/objektumok/VERGA_Zrt/Gulyadombi_parkerdo/Gulyad12.jpg